Varga Kriszta

Hűvös

Isten hidege gyöngyöz gerincemen.

Isten hidege lehel határokat nekem.

Csontom csontja, szikláiba épül a mész csípőmből egyszer.

Csontom csontja, medencémben hullámzik a Vörös-tenger.

Felhőbe nyomja arcomat, pufók habcsókok képemen,

hegyen lakom, kilátást ad s tükröt ámulni énemen.